6.rész Csók az ajtó mögött

Ha Na ra

Mikor érzi egy lány azt, hogy szerelmes? Talán mikor a szeretett fiú közelében van, mikor a kezeik összefonódnak és csókokkal halmozzák el a másikat? Én valahogy, ezt az elmúlt pár napban megtapasztaltam. Bár azt kértem Byung Hun - tól, hogy adjon nekem időt, mégsem tudtam várni még egy hetet sem, hogy újrakezdjem azt a rövidke kis kapcsolatunkat. Noha még mindig nem tudtam Byung arcát kötni a megmentőméhez, de arra én is rájöttem, hogy igenis szeretem és ennyi a lényeg. Hogyan reagáltak erre a Teen Top fanatikusok? Természetesen kiakadtak, ahogyan az várható volt, de engem ez egyáltalán nem izgat. Én boldog vagyok és csak ez számít. Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy lesz elég erőm ahhoz, hogy szembenézzek a kinti világgal. Szerencsémre, itt van nekem a bátyám, Suzy és az egész csapat, hogy támogassanak ebben. Minek örülök a legjobban? Hogy végre van valaki, aki mellettem van egészen addig amíg el nem alszom. Persze ez nem azt jelenti, hogy máris összeköltöztünk, csak néha ott marad nálam éjszakára. Amikor a karjaiban fekszem, teljesen megnyugszok. Noha még mindig tartok attól, hogy emberek közé menjek, már egyre jobban érzem azt, hogy elég erős lettem, hogy szembenézzek a félelmemmel. A ma reggelt is Byung Hun karjaiban töltöttem. Nem mertem felébreszteni, ezért egy ideig, csak hallgattam, a lélegzetét. Lassan kimásztam az ágyból, és már indultam volna kifelé, mikor Byung karja, elkapott és visszarántott az ágyba.
- Hova sietsz hercegnőm? - kérdezte még félálomban, mire én elmosolyodtam.
- Csak reggelit csinálni a többieknek. Te aludj csak nyugodtan, majd felhozom a reggelidet!
- Nem mész te sehova. Tegnap megmondtam, hogy soha többet nem engedlek el nem? Várj még öt percet és együtt lemegyünk. A fiúk nem fognak éhen halni hidd el nekem! - lassan kinyitotta a szemeit, én pedig a mély barna íriszeibe néztem. Nyomtam egy puszit a homlokára, majd a szekrényhez siettem, hogy átöltözhessek. Előkerestem, egy sötétkék pólót, meg egy fekete rövidnadrágot és felöltöztem. Közben lopva ránéztem Byung - ra, aki készült kimászni az ágyból.
- Látom nagyon megszeretted ezt az ágyat! - kuncogtam, mire ő rám villantotta azt a csábos mosolyát.
- Igen tényleg nagyon kényelmes főleg, ha te is itt vagy mellettem. Többször kéne használnunk egy nap! - rám kacsintott, én pedig megforgattam a szemeimet. Hiába ő sosem fog megváltozni.
- Egyébként a hercegnő a negyedik becenév amit adsz nekem Byung Hun!
- Azt hiszem az utolsó is. A hercegnő nagyon tetszik ám nekem. Illik is hozzá. Olyan szép, idegesítően kedves vagy pont mint egy hercegnő.
- Milyen vicces kedvedben vagy ma. Egyébként nem értem, miért nem tetszik a nevem.
- Hana csak viccelek! A neved egyszerűen úgy tökéletes ahogy van. De mégis jobb, ha mindenkiben tudatosul, hogy az én barátnőm vagy és nem adlak oda senkinek sem! - közelebb lépett hozzám, majd nyomott egy csókot a számra.
- Nagyon szeretem, amikor előjön a féltékeny éned. Valahogy ez az a Byung Hun akibe beleszerettem - összekulcsoltam a kezemet az övével, majd lementünk a konyhába, hogy megcsinálhassam a reggelit a fiúknak.
- Nézzenek oda megérkezett az álompár! - Niel - nek fülig ért a szája, amint meglátott minket.
- Már azt hittem Byung soha nem lesz képes elmondani neked az igazat. Túlságosan unalmas volt hallgatni a vitátokat! - tette hozzá Ricky, mire én csak elmosolyodtam,
- Hol van CAP? - kérdeztem, miután észrevettem, hogy a csapat eddigi egyetlen barna hajú tagja hiányzik.
- Gőzöm sincs, ma még nem láttuk. Nonna nem csinálnál nekünk egy szendvicset? Kilyukad a hasam az éhségtől! - nyafogott Changjo, mire én bosszúsan megráztam a fejemet. Bekapcsoltam a pirítót, majd beledobtam néhány szelet kenyeret.
- Túlságosan elkényeztetettek vagytok fiúk! Mi van ha én nem leszek itt? Éhen fogtok halni?
- Amíg Byung barátnője vagy, addig úgyse engedné, hogy elmenj innen bárhová is. Szóval kénytelen vagy elviselni minket! - mindannyian elnevettük magunkat, de Byung nem igazán értékelte a viccet.
- Na ne legyél már ennyire morcos! - kicsit vállon löktem, mire ő magához rántott és az ölébe estem. Kicsit kínos szituáció volt, főleg mikor Chun Jun is meglátott minket.
- Még mindig turbékoltok? Ez már beteges, néha tarthatnátok szünetet is gyerekek. Nézzetek meg engem! Én teljesen jól megvagyok a menyasszonyom nélkül is, aki épp valamelyik film forgatásán van.
- A menyasszonyod színésznő? - kérdezte izgatottan Ricky.
- Ő kaszkadőr. Mégis annyit próbál, mint egy normális színésznő, úgyse lenne ideje rám. Ha befejeződik a forgatás hazamegyek hozzá. Addig is élvezem az én tündéri kishúgom társaságát.
- Nahát milyen kedves, nekem is te vagy a kedvenc nagy testvérem!- odaszaladtam a bátyámhoz és megöleltem. Na pont ekkor rontott be CAP, ziláltan és megzavarta a tökéletes pillanatot.
- Srácok muszáj a segítségeteket kérnem!
- Mi történt CAP? - kérdeztem, majd segítettem neki leülni egy székre.
- Hogyan szedjek fel egy lányt, aki láthatólag totál oda van értem, de mikor a közelemben van, akkor úgy tesz, mintha csak egy megszállott rajongó lenne?
- Csak nem Suzy - ra gondolsz? - kérdeztem és elmosolyodtam.
- Talált süllyedt. Nagyon bejön nekem, de néha túlságosan is elmegy az esze és megszállott lesz. Hana segíts nekem! Te vagy a barátnője, mégis mit kéne tennem?
- Suzy nagyon romantikus lány. Hívd el vacsorázni, vegyél neki csokit, virágokat, légy kedves vele. Egyébként Suzy odáig van érted, szóval nem lesz nehéz dolgod.
- Köszi Hana, egy isten vagy!
- Erről jut eszembe, nekem még el kell intéznem valamit! - Byung felállt, majd nyomott egy puszit az arcomra és kisétált a házból.
- Mi történt? Talán valami rosszat mondtam? - kérdeztem a fiúktól, mire ő megrázták a fejüket.
- Nonna köszönjük a reggelit. Mi nem is zavarunk tovább! - CAP rám mosolygott, majd a fiúk is hazamentek.
- Chun Jun szerinted mi baja van Byung - nak? - kérdeztem pár órával később a bátyám felé fordulva, mire ő gondolkodni kezdett.
- Igazából gőzöm sincs. Tudsz bármit is a családjáról? Lehet velük van gond.
- Ez igaz lehet. Remélem semmi komoly. Nem szeretném megint azt az undok srácot, akit az elején megismertem.
- Hana ne aggódj! Hiszen te magad láthattad, hogy ez a fiú egyenesen bolondul érted. Ne képzelj bele semmi rosszat megígéred?
- Igen persze. Na és mikor mutatsz be annak a szép menyasszonyodnak?
- Az esküvőn megismerheted egy hónap múlva! Jae Rim nagyon kedves, szóval kedvelni fogod.
- Szereted őt ugye?
- Máskülönben miért venném el? - Chun Jun felnevetett, én pedig elmosolyodtam. Jó volt végre látni, ahogy a bátyám őszintén nevet. Tudom, hogy az elmúlt évek neki sem voltak könnyűek, de örülök annak, hogy talált maga mellé valakit.
- Na jó nekem mennem kell! Meg kell nézzem, mi van Byung - al. Nem szeretném, ha bajba sodorná magát. Fogtam a táskámat, egy kabátot és már el is indultam. Az idő elég hűvös volt és már sötétedett is. Nem tudtam, hol kereshetném meg Byung - ot, de eltökéltem, hogy úgyis meg fogom találni. Csak sétáltam, miközben azon gondolkodtam, hogy mégis mi történhetett, amiért eddig még csak fel sem hívott. Mikor elértem a hídhoz, meghallottam Byung Hun hangját.
- Én sosem leszek olyan mint te! - hangosan kiabált bele a telefonba, majd dühösen kinyomta. Ott állt a híd előtt, idegesen és teljesen elveszetten.
- Byung Hun! - szaladt ki a számon, mire felém fordult.
- Hana mindent hallottál?
- Nem ne aggódj! Csak az utolsó mondatodat. Mégis mi zaklatott fel ennyire?
- Az apámmal elég rossz a viszonyunk. Valami olyasmit akar, amibe én soha nem egyeznék bele.
- Miért ki a te apád?
- Mond neked valamit az a név, hogy Kim Jongmin?
- Igen. Ő az SM Entertainment alapítója és elnöke.
- Ő az apám. Már többször megfenyegetett, hogyha nem hagyom ott az éneklést és nem veszem át a nagyapám cégét, akkor kitereget minden titkot velem kapcsolatban! - teljesen lesokkolt, amit megtudtam. Na nem az, hogy Byung apja, Korea legnagyobb zenei iparvállalatának igazgatója, aki a legjobban ért az idol készítéshez, hanem az, hogy képes lenne a saját fiát tönkretenni, hogy az akarata szerint történjen minden.
- Akkor mégis, miért Lee Byung Hun a neved? - jött ki a számon, de meg is bántam.
- Szerinted, ha kiadó tudná, hogy ki vagyok, akkor hagyná, hogy albumokat adjak ki a fiúkkal? Az apám mindig is igyekezett az egész szórakoztató ipartól távol tartani, nekem elegem lett, ezért áll családnevet felvéve úgy döntöttem, hogy csak azért is énekes leszek! De igaza van az apámnak. Mindenkinek csak álarcot mutatok, még neked is Hana, pedig te vagy az egyetlen, akivel teljesen őszinte tudok lenni.
- Ez nem igaz! Amikor veled voltam, én mindig az igazi oldaladat láttam Byung Hun. Tudom, hogy az a rossz fiú, aki imád másoknak beszólni és mindent félvállról venni, az nem te vagy! Akkor láttam meg először az igazi énedet, mikor megöleltél engem emlékszel? Össze voltam törve és te hagytad, hogy a vállaidon sírhassam ki magamat. Én tudom ki az igazi Byung Hun. Egy édes hihetetlenül romantikus és egoista srác, akinek most van egy rossz korszaka, de itt vagyok és segítek neked valahogy túljutni ezen. Menni fog együtt! - láttam, hogy Byung szeme könnybe lábadt, majd szorosan magához ölelt.
- Kérlek Hana bízz meg bennem! Tudom, hogy ezek után most nehéz, de szükségem van valakire, aki egyben tart engem. Úgy érzem, hogy most minden szétesett körülöttem.
- Csak légy önmagad és minden rendben lesz. Együtt meg fogjuk oldani! - Byung nem szólt csak megcsókolt. Éreztem, hogy az egész teste remeg. Nem tudtam, hogy az idegességtől, vagy egyszerűen csak a hidegtől, de nem is ez volt a lényeg, hanem ami ez után történt.
- Hana tudom, hogyan oldhatnánk meg ezt az egész ügyet és az apám végre leszállna rólam!
- Mégis mire gondolsz Byung Hun?
- Gyere hozzám feleségül! - teljesen lefagytam. Ha azt hittem, hogy nem tud többször meglepni, akkor nagyot tévedtem. Köpni nyelni nem tudtam, annyira ledöbbentett a kérése. Szerettem volna, hogy Byung boldog legyen, ezért gondolkodás után válaszoltam is neki.
- Igen! Nem vagyok teljesen biztos benne, de hozzád megyek Byung Hun! - a szemei elkerekedtek, majd újra magához ölelt. Ezúttal, már nem remegett a teste és a könnyek helyett mosoly ült ki az arcára. Őt is nagyon meglepte a válaszom, de ha ez kell ahhoz, hogy boldognak láthassam, képes vagyok bármire. Tudom, hogy Byung Hun egyszer le fogja vetni az álarcát és meg fogja mutatni ki is ő valójában.